2017. február 13., hétfő

Szívem egyetlen szerelmének

Sziasztok drágaságok!
Ez már a második novella a blog történetéhez, csak most tíz évvel később járunk. 
Holnap Valentin-nap és annak alkalmából írtam ezt a kis sztorit. Igazából nem terveztem, hogy írok még ide, de néha csak úgy jön az ötlet és így legalább nem hal ki teljesen a blog.

Kellemes olvasást és boldog Valentin-napot előre!
Puszi; Virág.


Szívem egyetlen szerelme, 
Sokadig Valentin-nap ez a mai nélküled. Ismét levelet írok neked, mint minden évben, ilyenkor, a szerelmesek napján. Lehet, te azt hiszed, unom már ezt, de nem. Itt tudok csak igazán megnyílni. Neked mindent elmondok, mert ez régen is így volt. Bár most már nem adsz tanácsokat. 

Tíz éve már, hogy elmentél. Tíz hosszú éve. Több, mint 3560 nap nélküled. Tudod, hogy milyen nehéz? Még mindig sokszor sírok, ha eszembejut az esküvőnk, vagy csak az együtt töltött percek - amikről tudom, hogy lehetett volna sokkal több is. Már tudom, hogy adnom kellett volna még egy puszit, vagy meg kellett volna, öleljelek még egyszer. A szeretetből sosem sok. Még akkor sem, ha úgy tűnik. 

Öregszem. Nem rég megtaláltam az első ősz hajszálam. Egy kicsit lesúlytott a dolog, de tudom, hogy ez az élet rendje. 

Tommy is nagy már. Nehéz a tinédzser kor és ő most pont abban van. Sok a változás és van, amit nehezen kezel. Régen sokat beszélgettünk mindenféle dologról, de most már hazaér és azonnal bemegy a szobájába. Nem beszél és alig jön ki. Tudom, hogy ez most természetes, de mégsem hagy el a gondolat, hogy rossz apa vagyok. 

Pedig mindent megkap, amire vágyik. Mindent megteremtek neki, kerüljön bármibe is, de nem válik be. Ugyanúgy le sem szar. Szeretném, ha megint a régi apa-fia kapcsolat lenne köztünk. Csodálatos lenne. 

Az a kapcsolat, amikor még a puszi gyógyított, amikor a karjaim közt volt a legbiztonságosabb, és amikor... Amikor még elmondta, hogy mit csinálsz, amikor itt vagy velünk. 

Most már nincs ilyen. Egyik délután összevesztünk és azt mondta, hogy többet nem fog közvetíteni. Tudja, hogy ez a legfájdalmasabb pont, amivel visszavághat. Fáj, hogy nem tudom, mit csinálsz. Egyedül érzem magam. 

Elmegyek pihenni kicsit, mert nem akarok megint sírni. Utána folytatom. 

Nem tudtam pihenni. Feküdtem a kanapén. Folytak a könnyeim. Aztán egyszer csak nyílt az ajtó. Tommy jött haza, de olyan dolog történt, ami mostanában nem nagyon. 

Apa vissza akar jönni hozzád" suttogta és megölelt. Itt már nem tudtam irányítani az érzelmeimet és zokogva szorítottam magamhoz. „De nem engedik" sóhajtott szomorúan. „Sajnálom, apuci.”
Szeretem őt” zokogtam. 
Tudom. Sajnálom, hogy kiabáltam veled... Már megbántam, csak nem akartam rád zúdítani a problémáimat. Viszont apa folyamatosan velem van. Mindig üzen neked. Már nem bírom ki, hogy ne adjam át. Át kell adnom neked a szeretetet, amit küld. Azt üzeni, keress magadnak társat. Valakit, aki mellett boldog vagy, akivel újra férfinek érezheted magad – mert tudja, hogy 10 éve nem voltál senkivel semmilyen értelemben. Azt mondja, túl kell lépned rajta. Túl kell lépned a halálán és a gyászon. Most élhetnél csak igazán, ha nem ragadnál a múltban. Szereted. Ő is szeret téged, de már nem tud boldoggá tenni.
Nincs más, aki olyan boldoggá tudna tenni mint ő. 
Apuci...” nézett rám, s letörölte a könnyeimet. „Apa tudja, hogy hazudsz magadnak. Vágysz a szeretetre. Vágysz arra, hogy valaki újra boldoggá tegyen.” Megráztam a fejem:
Tökéletesen boldog vagyok. Tényleg.”
Most is itt van ám”
Hol?” néztem körbe. Már reflexből jött a mozdulat. 
Most sétál ide hozzánk és féltérdre ereszkedve kéri a kezed, hogy egy csókot hintsen rá” mondta. Kicsit kinyújtottam a kezem. Pár másodperc múlva tényleg éreztem valamit. 
Köszönöm, szerelmem” suttogtam.

Igaz, hogy téged elvett, de hatalmas ajándékot adott azzal a Sors, hogy Tommy tud veled kommunikálni. Nem tudom, mi lenne velem, ha ez nem így lenne. 

Sokszor előfordul, hogy csak te tartod bennem a lelket. Vannak napok, amikor csak fekszem a kanapén, vagy az ágyon és a múlton rágódom. A múlton és az együtt töltött perceken, amiket bármi áron visszahoznék. 

Lassan nyolc éve már annak, hogy úgy letettem a pengét, hogy egy sincs a házban, ami nem a borotvámban van. Már pszichológushoz sem járok, de vannak rosszabb napjaim. Olyankor általában Tommyval beszélgetünk, vagy ő meséli, hogy mit csinálsz. Olyankor nagyon boldog vagyok.

Jó érzés, hogy még ennyi idő után is törődsz velünk. Sajnos én csak így – levélen keresztül – tudok veled. Tudom, hogy látod, amit csinálok nap, mint nap, de mégis jó leírni neked. 

Tényleg! Képzeld el, nem rég átjöttek a fiúk és beszélgettünk kicsit. Úgy döntöttük, hogy nem sokára újra összeállunk egy emlékkoncert erejéig, amit neked ajánlunk, szerelmem. Elénekeljük majd a régi dalainkat és én szólózni is fogok neked az egyik dallal, amit a halálod után írtam. 

Remélem, ki fogom bírni összeomlás nélkül. Biztosan, hiszen ott lesznek a fiúk is. De azért gondolj bele, milyen fura, hogy már a rajongóink is felnőttek. Családanyák, feleségek, akik régen rajongtak egy egyszerű fiúbandáért. Tiszta fura belegondolni, igaz? 

Nade most már szeretnék rátérni a lényegre, amiért ilyen hosszú levelet írtam neked most. Valentin-nap van. A szerelem napja. Már a tizedik ilyen nap nélküled. Mindig viszek egy szál vörös rózsát a sírodra, ahogyan ma reggel is tettem. 

Egy kicsit elgondolkoztam. Tommy már sokszor mondta, hogy azt mondod neki, szerezzek pasit és legyek boldog. Csak tudod, sírhatnékom lesz a gondolattól, hogy már férfivel vagyok és ő ölel és csókol helyetted. Nem engedném. Önző vagyok, nem tagadom. Nem érdekel, ha többé nem számítok majd férfinek, de akkor sem lesz senkim! Én ezzel a gyűrűvel – amit az esküvőnk óta nem vettem le –, örök hűséget fogadtam neked, és amit megfogadok, azt be is tartom. Örökké. 

Azt mondják, nekünk férfiaknak lételemünk a szex. Én már nem kívánom, mióta elmentél. Ahogy a csókot sem és semmit, ami a szerelmet fejezi ki. Csak veled akarnám újra az összeset. Csak veled.

De nem akarok csak a rosszról beszélni. Vannak jó dolgok is. Tommy első lett a sulis matekversenyen és nagyon büszke vagyok rá. Olyan okos, mint te, szerelmem. Azt mondta, hogy majd orvos szeretne lenni, ha felnő, hogy segíthessen az olyan beteg embereken, mint te voltál. Annyira szeretem őt... Olyan okos és csodálatos. Mintha csak a vér szerinti fiúnk lenne. Bár teljesen úgy kezelem. A mi fiúnk.

Már több órája írom neked ezt a levelet, hol könnyezve, hol mosolyogva, de végig szerelemmel a szívemben. Sokszor írok neked és ez megnyugtat. Tudom, hogy mindent látsz, de mégis jó érzés megosztani veled a dolgokat az én szemszögemből. Mint például azt is, hogy most egyedül vagyok és a konyhapulton írok, fátyolos szemekkel. Tommy elment a barátaihoz, bár úgy hiszem, inkább csajozik. De nem bánom, hiszen egyszer mindenkinek meg kell tapasztalnia, hogy milyen is a szerelem. 

A miénk csodálatos és mindent legyőző, erős és kitartó – volt. Mondják ezt az emberek, de én jelen időben mondom, mert még mindig így van. Lehet, hogy te már nem szeretsz engem, de én téged igen.

Csak még így végszóban szeretném elmondani neked, hogy az emléked örökké bennem él és az irántad érzett szerelmem sosem enyhül. Soha sem...

A te Hazzyd
– csak neked engedtem, hogy így hívj. 


Ui.: Már az utolsó pólódon sem érzem az illatod... Hiányzol.

2 megjegyzés:

  1. Újra itt!! <3
    Ide mindig szeretettel jövök vissza. Esetleg újra olvasni. Amit most lehet megint megteszek. :)
    Fantasztikus ahogy át adod az érzelmeket.
    Nem találok szavakat, jó újra olvasni.
    Lehetne egy olyan is, hogy Lou is ír levelet vagy a szemszögéből. Milyen a menny? Milyen angyalnak lenni?
    De imádom hogy olvashatom tovabb, tudva mik történtek.
    Sokkal jobban érzem magam <3
    Köszönöm.
    ELSŐ KOMMENTELŐ MINT MINDIG! MUHAHAAA :D
    PUSZCSI :-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia drágám ❤
      Annyira jólesik, hogy tőled mindig kapok visszajelzést. Köszönöm szépen minden egyes szavad, mellyekkel megajándékoztál! ❤❤
      Hmm... Érdekes ötlet. Nehéz is, de megfontolom. Talán valamelyik ünnepen majd megleplek titeket egy olyan novellával is ;)
      Örülök, hogy jobban vagy ❤
      Igen, mindig első. És mindig elsőként varázsolsz mosolyt az arcomra *szokásos pirulós mosolygós szmájli*
      Puszi ❤❤

      Törlés